selection.hu wine&cafe  

Fuxli

Loading
 

Borvidékek

Magyar borok


Móri borvidék borászatai


 
Móri borvidék

Területe: 730 ha

Klima

Klímája kedvező, bár hűvösebb az átlagnál. Enyhe tél, sok légmozgás, mely a szőlő betegségeknek nem kedvez. A nap sugarai nyáron a szőlők nagy részét egész nap érik. Az éves középhőmérséklet 10 C fok. A tájat közepes fényviszonyok és 600-650 mm lehullott csapadék jellemzi. A legtöbb eső nyáron, míg a legkevesebb februárban és márciusban esik. Az uralkodó szélirány északnyugati. Általában közepesen hűvös és viszonylag csapadékos idő a jellemző. Ez a hazai viszonyainkat tekintve közepes értékű szőlőtermesztési viszonyokat tesz lehetővé. Mindazonáltal, a hegyek, dombok déli-délnyugati oldalain a kedvező mezo- és mikroklíma jó termőhelyi viszonyokat alakíthat ki. A meredek domboldalakon a teraszos művelés elemeit is megtaláljuk.

Talaj

A borvidék mikroklímájára, uralkodó szélirányára, rányomja bélyegét a Vértes és a Bakony között húzódó Móri árok. A Móri árok tektonikai törésvonal a Bakony és a Vértes között. Homokos dombsoraival kitûnõ szõlõtermõ terület. A Vértes alacsony, sasbérces-árkos szerkezetû karsztos középhegység. A Bakonyt és a Vértest a Móri-árok süllyedékrendszere választja el. Ennek alapzatában kúpkarsztos felsõ-kréta-eocén peneplénmaradványok ismerhetõk fel harmadidõszaki durvatörmelékes üledékekkel fedve. A mai morfológiai jellemzőjét a felsõ-pliocén-negyedidõszaki felszínformálódás szabta meg kavicssapkás tanúhegyekkel, hosszanti, széles dombhátakkal, tagolt hegylábfelszínekkel, szõlõkultúrás, lankás hegylábi lejtõkkel.
Az északnyugati-délkeleti csapású Móri árok északkeleti oldalát képező Vértes déli-délnyugati lejtésű hegylábai adnak otthont az ültetvényeknek, mivel a másik oldalon fekvő Bakony lejtői nem alkalmasak a szőlőművelésre.
Döntő többségben löszön, mészkőtörmelékkel kevert löszön, főként oligocén homokon alakult ki az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, barnaföld, illetve a dolomiton és mészkövön rendzinatalajok találhatók.

Termőhely

Bár múltja a történelmi időkbe tekint vissza, hatályos bortörvényünk 1996-tól mondja ki, hogy e borvidékhez Mór, Pusztavám, Söréd, Csókakő, Zámoly és Csákberény I. és II. osztályú szőlőkataszteri besorolású határrészei tartoznak.

Szőlőfajták

Móri borvidék borai jellemzően fehérborok. A meghatározó fajta Ezerjó mellett a Leányka, a Tramini, a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini és a Chardonnay a leggyakoribb szőlőfajták.
Az Ezerjó - amely ma már a hungaricumok közé tartozik - a 19. századi filoxéra-vészt követő újratelepítések során lett a fő szőlőfajta a borvidéken. A móri bor, így az Ezerjó is kemény, későn érő borfajta. A szüret utáni harmadik évben fejlődik ki teljes erejében, és ekkor érződik igazán egyéni íze. Kedvező időjárás esetén a szőlőfürtök aranysárgára érnek és csodálatos zamattal rendelkeznek. Különösen jó idő esetén a töppedt szőlőszemekből aszúbor készíthető, amely a hozzáértők szerint ízben és minőségben a tokaji aszúval vetekszik. "A móri bor meszes, aki issza eszes" tartja a mondás, pedig valójában a móri borok mésztartalma semmivel sem nagyobb, mint más magyarországi borvidékeken termett boroké. A móri borok férfias jellegüket magas savtartalmuknak köszönhetik, ez azonban mértékletes fogyasztás esetén nem okoz fejfájást, másnaposságot, mint a magas karbonát tartalmú borok.

Történelem


A Vértes és Bakony völgyében fekvő települések életében mindig meghatározó szerepet játszott a szőlő- és bortermelés. Alapvető hatása volt az emberek megélhetésére, gazdagodására, az egyes települések fejlődésére. Évszázadokon át a szőlő műveléséhez és a borkészítéshez igazodott az itt élő emberek természetes életritmusa, és ehhez kapcsolódott számos ünnep, társadalmi esemény és kulturális hagyomány is.
A modern kor beköszöntével a bortermelés gazdasági jelentősége visszaszorult, de Mór és a borvidék települései arculatában, identitásában, turisztikai vonzerejében, építészeti emlékeiben, a hagyományok őrzésében, a mindennapi emberi kapcsolatokban továbbra is óriási jelentősége van a szőlőművelésnek, a borászatnak és a borkultúrának.

 

Are You REDY?

A Redy egy Portugieser alapú villányi házasítás, amelyben megjelenhetnek még a Blauburger, kékfrankos, zweigelt, kadarka és más villányi fajták. Az alkotók elképzelése szerint egy könnyed, gyümölcsös vörösbor volt a cél. A bort kezdetben 10 borászat készítette el azonos névvel és játékos címkével. Szaküzletünkben jelenleg a Vylyan és a Gere Zsolt pincészet Redy-je kapható, de folyamatosan bővül kínálatunk! 

Ugrás az ajánlathoz...

 

Kékfrankos Április

Ha Április akkor Kékfrankos! A 90-es évek elején még egy lenézett fajta volt, de manapság népszerűsége egyre emelkedőben van! Több borász lát már benne fantáziát és vallják, hogy hazánk adottságai egyedülállóak a Kékfrankos termesztéséhez. Ezt szeretnénk mi is hangsúlyozni ezzel a 6-os válogatással, melyben törekedtünk több borvidék Kékfrankosát összeválogatni!

Ugrás az ajánlathoz...

Borászok Borásza jelöltek

Az első forduló után megvannak a jelöltek a 2018-as Borászok Borásza díjra:

Bárdos Sarolta (Tokaj Nobilis szőlőbirtok, Tokaj) Bodó Judit (Bott Pince, Tokoj), Figula Mihály (Figula Pincészet, Balatonfüred) Ipacs Szabó István (Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet, Villány), Konyári János (Konyári Pincészet, Balatonboglár)

A második fordulóban kizárólag az első körben jelölt ötven borász rendelkezik egy-egy szavazattal. Az ő voksuk dönt. Az eredményt április 20-án hirdetik ki, ünnepélyes díjátadó keretén belül.

Ugrás az ajánlathoz...

Az Ön kosara jelenleg üres...

 -

ugrás az oldal tetejére...
   
Globula NetStudio