selection.hu wine&cafe  

Fuxli

Loading
 

Borvidékek

Magyar borok


Zalai borvidék borászatai


 
Zalai borvidék

Területe: 1173 ha

Klima

A Zalai borvidék a Dunántúl hegyes-dombos kontinentális éghajlati területbe tartozik, ezen belül a mérsékelten hűvös - mérsékelten nedves éghajlati típusba. E tájon a nyár nem túlságosan forró, a tél viszonylag enyhe, az évi hőingás kicsi. A fényellátottság közepes, az évi napfénytartam 1900-1950 óra között változik. Jelentősebb téli fagykár a szőlőültetvényeket ritkán sújtja. Az évi csapadékmennyiség 700-800 mm közötti, s ezzel a Zalai borvidék hazánk legcsapadékosabb borvidéke.

Talaj


A Zalai-dombság csúcsai ritkán magasodnak 300 m fölé. Ennek megfelelően a szőlők 150-300 m tengerszint feletti magasságban a széles völgyközi hátak fennsíkjain, platóin és a dombok többnyire déli, délnyugati kitettségű lejtőin helyezkednek el.
A folyóvölgyekkel sűrűn behálózott, hullámos felszínű dombvidéket az egykori Pannon-beltenger homokos-agyagos üledékei építik fel. E fölött vastagabb-vékonyabb lösztakaró települt, melyen agyagbemosódásos barna erdőtalajok vagy barnaföldek képződtek.

Termőhely

A borvidéknek két körzete van. Településeinek a száma 38 A Zalai körzet, melyhez 18 város, illetve község tartozik (Bérbaltavár, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Galambok, Garabonc, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót), és a Muravidéki körzet, melyhez 20 település tartozik (Bak, Becsehely, Csörnyeföld, Dobri, Eszteregnye, Homokkomárom, Kerkateskánd, Lenti, Letenye, Magyarszerdahely, Miháld, Murarátka, Muraszemenye, Nagykanizsa, Rigyác, Söjtör, Szécsisziget, Tormafölde, Valkonya, Zajk)

Szőlőfajták

A Zalai borvidéken nagyszámú, zömmel fehérborszőlő-fajtát termesztenek. Jellegzetesebbek közülük az Olaszrizling, mely az összes szőlőterület több mint 50 %-át foglalja el, valamint a Rizlingszilváni, a Zöld veltelini, a Chardonnay és a Zalagyöngye.
A Zalai borvidék mindkét körzetében jelenleg ajánlott fajták: Olaszrizling, Rizlingszilváni, Szürkebarát, Királyleányka, Cserszegi fűszeres, Sauvignon, Chardonnay; engedélyezett fajták: Zöld veltelin, Zengő, Zenit, Rajnai rizling, Nektár, Pinot blanc, Leányka, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Portugieser, Merlot, Zweigelt.

Történelem

 A borvidéken a rómaiak, majd az avarok voltak a szőlőtermesztés meghonosítói. A honfoglaló magyarok e tájon már jelentős szőlőtermesztést találtak. Számos lelet, valamint földrajzi nevek tanúsítják, hogy az Árpád-házi királyok idejében, a térségben fejlett szőlő- és borkultúra volt. A török megszállás nem kedvezett a szőlőtermesztésnek, sok ültetvény leromlott, tönkrement. A török uralom alóli felszabadulás után a térség szőlőtermesztése fellendült annyira, hogy a XIX. század végére Magyarországon a 3. helyre sorolták bortermelését tekintve. A filoxéravész a borvidéken is nagy károkat okozott. A helyreállítás során talán erre a borvidékre került be a legtöbb direkttermő-szőlőfajta. A neves európai szőlőfajták boraiból sokat használtak fel pezsgőgyártásra. Nagyméretű nagyüzemi szőlő- és bortermelés a tájban nem alakult ki.
Zala megyében a szőlő- és bortermelésnek több évszázados hagyományai vannak. A filoxéravész óta eltelt időszakban a zalai termelők nem csak borszőlőfajták, elsősorban fehér bort adó fajták termesztésével foglalkoztak, hanem élen jártak az étkezési szőlő termesztésében és forgalmazásában is. Emellett Zala megye, de főként Zalaszentgrót és környéke a 19. század végétől a kisüzemi oltványkészítés egyik hazai központjává vált. A Zalai borvidék Zala megyében (a Vas megyéhez tartozó Bérbaltavár kivételével) a Zalai-dombság oldalain és fennsíkjain, illetve a Keszthelyi-hegység északnyugati részének lejtőin a Zalai-dombság agroökológiai körzetben alakult ki. A zalai szőlőtermesztő táj közel 40 év után 1998. január 1-jei hatállyal emelkedett ismét borvidéki rangra. Hivatalos megnevezése 1999 közepéig Zalai borvidék volt. Majd Balatonmelléke borvidéknek nevezték el, és most a mai elnevezése ismét Zalai borvidék.



 

Megérkezett Gere Attiláék 2013-as Kopar cuvée-je!

Itt az új évjárat a Gere Koparból, amely idén már a 20. a sorban! A 2013-as egy fineszes az eleganciát előtérbe helyező, kifinomult vörösbor sok gyümölccsel. Nagy érlelési potenciállal rendelkezik, így érdemes pár évig még elfektetni és később kinyitni!

Ugrás az ajánlathoz...

Az Ön kosara jelenleg üres...

 -

ugrás az oldal tetejére...
   
Globula NetStudio