selection.hu wine&cafe  

Fuxli

Loading
 

Borvidékek

Magyar borok


Egri borvidék borászatai


 
Egri borvidék

Területe: 6040 ha

Klima

Éghajlatára jellemző, hogy viszonylag későn tavaszodik, száraz jellegű.

Talaj

A hegy- és domboldalakon, főleg miocén korú riolittufán, ezenkívül agyagpalán, nyirokon kialakult fekete színű, mészben szegény nyiroktalaj, barnaföldek, agyagbemosódásos barna erdőtalajok stb.

Termőhely

Az Egri borvidék szőlőültetvényei a Bükk hegység déli lankáin terülnek el. A borvidék két eredetvédelmi körzetre, az Egrire és a Debrőire tagozódik, így Eger várost és a következő 19 községet foglalja magába: Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros és Szomolya az Egri, illetve Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Verpelét, Kompolt és Tarnaszentmária a Debrői körzetben.

Szőlőfajták

Fehér szőlők: Leányka , Királyleányka , Hárslevelű , Olaszrizling , Muskotály , Tramini , Szürkebarát és Chardonnay

Vörös szőlők: Kékfrankos , Blauburger , Merlot , Cabernet Sauvignon , Cabernet Franc és Pinot Noir

Történelem

A Kis-Eged hegy oldalából került elő a Vitis hungarica levelének 30 millió éves kövülete. Ennek persze a mai szőlőtermesztéshez nincs sok köze.
Eger már a X. századtól lakott volt és a XI. század elején már jelentős nagyságú település lehetett. Az első püspökségek egyikét Egerben alapítatta Szent István királyunk. A püspökségre költöző szerzetesek magukkal hozták hazájukból az ott honos szőlőfajtákat is.
A tatárjárás megtizedelte a lakosságot. IV. Béla király ide is telepített vallonokat, akik a szőlőtermesztési és a borkészítési ismereteiket meghonosították (pl.: a hordó használatát).
Az Eger környéki dombok irtáshelyeit a XIII - XIV. században telepítették be szőlővel. A megtelepedő cisztercita szerzetesek ezekből a szőlőkből fedezték borszükségletüket.
A város szerepe a magyar középkor első századaiban igen jelentős volt: a várban székelt a legnagyobb püspökségek egyike, amihez nem csak Heves megye, hanem az egész északkeleti országrész is tartozott. Az egyházi központi irányító hatásának tulajdonítható a szőlőművelés kezdeményezése, fejlesztése, hiszen az egyházi szertartások elengedhetetlen kelléke a bor. A bortermésből tizedet, dézsmát kellett az egyháznak és a világi intézményeknek adni királyi rendelet alapján. Az első pincéket is a dézsma tárolására építették.
A törökök elől menekülő rácok hozták magukkal a héjonerjesztéses vörösborkészítés technológiáját és a Kadarka fajtát is.
Több évtizedes sikertelen ostrom után 1596-ban a törökök elfoglalták az egri várat, és 91 évig a birtokukban tartották, de a szőlőtermesztés megmaradt. Ennek oka, hogy ugyan a törökök nem nagyon fogyasztottak bort, de komoly bevételt jelentett.
A XVII. században a vörösborszőlő-fajták egyre több teret nyertek a fehérborszőlők rovására. 1687-ben visszafoglalták a várat a törököktől. A város és környékének rohamos ütemű benépesedése során két évtized alatt kialakult a szőlő monokultúra. A szőlőhegyek többségének jelenleg is használt neve a XVII. század végén és a XVIII. században alakult ki.
1886-ban jelent meg Egerben a filoxéra, és a szőlőket szinte teljesen kiirtotta. Az újratelepítések (rekonstrukció) során új fajták is bekerültek a borvidékre. A tendencia ezután a többi borvidékéhez hasonló.

 

Borászok Borásza 2017

Április 28.-én este jelentették be a Borászok Borásza gálán az idei nyertest! Az öt jelölt közül a 2017-es Borászok Borásza díjat a csopaki Jásdi István kapta! Gratulálunk! A nálunk kapható tételeket a képre kattintva tekintheti meg!

Ugrás az ajánlathoz...

Az Ön kosara jelenleg üres...

 -

ugrás az oldal tetejére...
   
Globula NetStudio